Montessori módszer
Itt, az önállóság támogatásánál találom hasznosnak megtenni a kitérőt Maria Montessori ezerkilenczázas évek eleji (!!!) módszere felé. Montessori hátat fordított kora elmaradott oktatási rendszerének és a szellemileg visszamaradott és hátrányos helyzetű gyerekekkel kezdett foglalkozni. Módszere az érzékelésen, észlelésen alapul, a sérült gyerekek speciális eszközök segítségével észrevétlenül tanulnak meg olyan dolgokat, melyeket a hagyományos oktatás keretei közt nem tudtak volna. Ezt a tapasztalatot ültette át Montessori az egészséges gyerekek oktatásba.
Módszere, hogy a gyerekeknek olyan környezetet teremt, ahol kedvük szerint bármit kipróbálhatnak, mindent elérhetnek és megtapasztalhatnak és ezt meg is teszik köszönhetően a velünk született tanulási, utánzási, fejlődési vágynak, ahol a környezete aktivitásra készteti, mert megtalálja a korának és érdeklődősének megfelelő elfoglaltságot. Mivel a környezet a gyerekekhez alkalmazkodik, a gyerekek hamar megtanulnak önállóan tevékenykedni, a tanító csak segíti őket, amikor szükséges. És ez nem csak az önkiszolgálásra, hanem a manuális vagy problémamegoldó tevékenységre is vonatkozik!
Korábban írtam már a motivációról (jutalmazás résznél), itt különösen fontos a belső motiváció, erre épül a módszer.
„Ha a gyermek önként és örömmel tevékenykedik az megteremti a gyermek belülrol fakadó fegyelmét. A sikerrel végzett munka belső feszültséget old, kellemes érzést vált ki. Ezért ezt újból csinálja. A csoportba járó gyerekek elmélyülten játszanak, dolgoznak, akkor nincs fegyelmezési probléma, nincs szükség büntetésre. Maga a felfedezés öröme, egy érdekes építmény elkészítése az öröm, ami további cselekvésre serkenti a gyereket.”
A JÁTÉKOK ÉS A TANULÁS
Egy Montessori elveit követő helyen - említem itt most az otthon is hasznosíthatókat - minden eszköznek és játéknak a gyerek számára elérhető magasságban kell lennie (lehetőség szerint próbáljuk a gyerekhez méretezni a környezetet), hogy bármikor használhassa felnőtt segítsége nélkül is. Montessori kiemelt hangsúly fektet a szerepjátékokra. „Egyik legfontosabb terület, ahol a gyerek kijátszhatja élményeit , belső feszültségét, legyen az kellemes élmény vagy egy ijesztő film. Ehhez nekünk csak a lehetőséget kell biztosítani (hely, eszköz) . Szerepjátékot nemcsak a BABABOLTBAN játszanak a gyerekek, hanem a kockázó szőnyegen különböző építmények felépítésével és azokhoz kapcsolódó szerepekkel. Ezért is kaptak karácsonyra a fiúk katonákat a lányok királyfit és királykisasszony figurákat. Egy egy szerep nem egy személyt , hanem több személy tulajdonságát hordozza magában. A gyerekek személyiségétől függ, hogy melyiket emeli ki, érzi közelinek. Ez az otthoni játékra is vonatkozik.”
Jó hát ha van egy babházunk, melyben megtalálhatók az otthon kiemelt helyei, legyenek kis konyhai eszközeink, de teremtsünk gyermekünknek lehetőséget arra is, hogy egyszerűbb konyhai műveletekbe, mint a mosogatás, zöldségpucolás, sütemények előkészítése bekapcsolódhasson. Tojást még nem kell tudnia másfél évesen kettéválasztani, de a lisztet kimérheti ő a tálba, nem olyan nagy gond, ha lisztes lesz az asztal.
Az Ikeában most nagyon jópofa puha szivacs szendvicskészítő szettek szivacsdeszkával és textilkéssel, gyümölcskosár, zöldségtál, sütemények kaphatók, melyekkel a kisgyerekek is könnyen bekapcsolódhatnak félig igaziból, félig a játékaikkal a főzésbe. De ilyesmi könnyen beszerezhető eszköz egy magasságában elhelyezhető naptár, hőmérő, melyek segítségével ők maguk is el tudják dönteni, milyen ruhát válasszanak. Nagyon fontos, hogy a gyerekektől ne várjunk el olyasmit, ami nem felel meg a koruknak, mert a kudarcélmény egyéb tevékenységeiben is hátráltatni fogja. Ha bemutatunk nekik egy új tevékenységet, azt tegyük lassan és ismételjük meg többször. És legyünk türelmesek, a gyerekeknek lassabban megy a tanulás, ezért fontos, hogy várjuk ki a végét és amit már egyedül is meg tud csinálni, azt már ne végezzük el helyette. Nagyon hasznosak a társasjátékok, mert játszva tanulnak meg belőlük a gyerekek a szabályokhoz és egymáshoz alkalmazkodni.
De nem kötelező a hagyományos játékokkal játszani, sőt! Használjuk a fantáziánkat – és fejlesszük az övékét -, alakítsunk játékká bármit: kavicsokat, széket, dobozokat, anyagdarabokat, fűszereket… csak indítsuk el az úton a gyerekeket, adjunk nekik ötleteket és ők folytatni fogják. Így azt is megtanulják, hogy nem csak a készen kapott tárgyak használhatók, hanem a tárgyak eredeti rendeltetését megváltoztatva bármit felhasználhatunk, átalakíthatunk, elvonatkoztathatunk. Fontos, hogy közösen rakjunk rendet, mert a rend is a szépérzéket fejleszti és az is egy közös tevékenység.
„A JÁTÉK ,MUNKA, TANULÁS szorosan összefonódó tevékenység. Mindegyiknek van célja, menete, eredménye. A céltalan játékra fel kell figyelni. A munka szeretetét a szép munkaeszközökkel és az eredmények elismerésével fejleszthetjük. Lényeges, hogy a gyerek felismerje annak szükségességét és értelmét. A tanulás és a tudás szeretetét fejleszthetjük a szórakoztató, a sikert és örömet hozó fejlesztő eszközök és játékszerek alkalmazásával, tudományos könyvek nézegetésével, kérdéseiknek komoly megválaszolásával.”
És végre elértünk az önkiszolgáláshoz. Kisebb gyermekünknek természetesen még szüksége van segítségre pl. az öltözködésnél, de nagyobb gyermekeket rá kell vezetnünk arra, hogy felismerjék saját ruháikat, átöltözzenek ha vizesek lesznek vagy fáznak. Az óvodákban az öltözködésnél a kicsik a nagyobbak segítségét kérik, eredményesen! A nagyok célja ugyanis a hamarabbi indulás, és a segítség ezt meggyorsítja. Ez a módszer testvéreknél is bevethető. Otthon is tehetjük a gyerekek étkészletét általuk elérhető helyre, hogy az étkezések alkalmával maguk teríthessenek meg.
Fontos a szóbeli értékelés, a számunkra fontosnak tartott viselkedés rögzítése. Minél több volt az elvégzett munka, annál több a dicséret. Fordítsunk kellő időt a nap végén a napi munka értékelésére. A pozitívumokat erősen hangsúlyozzuk, külön figyelmet érdemel, ha más munkáját végezte el a gyerek.
És még egy jó ötlet, a TEÁZÁS: „itt külön feladatként jelenik meg a házimunka egy-egy fázisa. Tea adagolás, mosogatás, teás poharak, cukor, keksz kínálata . A teázók helyes magatartása külön tanulási folyamat, pl.: pohár fogás, kanál használat, keksz morzsa nélküli elfogyasztása. A teázást mindig csendjáték előzi meg, amit egy nyugtató simogatás követ, végül egyensúly játék - vonalon járás. A simogatás és az egyensúly játék alatt csendes zenét hallgatunk.”
A bejegyzést Iványi Zsófi írta a Montessori Módszerek Alapítvány honlapján olvasottak alapján. Ha másolod, kérlek, hivatkozz a blogra vagy a nevemre. Köszönöm, hogy tiszteletben tartod a munkámat!
